Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jövőkép

Falu Stratégia és JÖVŐKÉP

 

JÖVŐKÉP 1.12

 

 

Összefoglaló: Vezetünk, vagy vezetnek minket. Ha nem ismerjük a célt, de megyünk, akkor hova is megyünk? A vezetéshez jó, ha van egy helytálló térképünk. Ami egynek szinte lehetetlenül nehéz, az sokaknak csak egy könnyed nyári torna.

 

Az eszmefuttatási részek címei:

Bevezetés

A Stratégia és a JÖVŐKÉP meghatározása

Léteznek-e, működtetnek-e Stratégiákat, JÖVŐKÉPEKET?

Miért is kell/kellene nekünk JÖVŐKÉPET készítenünk, s hozzá Stratégiát?

Mi szükséges egy JÖVŐKÉP megalkotásához?

Mi a teendő, mi a tevékenységek sorrendje?

Egy sokban változtatható minta az Erőforrás Felmérés Kérdőívre.

 

Bevezetés – rávezetés (de nem megvezetés).

A faluban (velem együtt) sokan úgy vélik, hogy kicsi a közösségi aktivitás, kevesen vannak a közös programokon, nagy az elidegenedés itt is, mint ahogy EuroAmerikában is.

A nagy migránskvóta népszavazáson országosan olyan 44%-os volt a részvétel, ugyanekkor a polgármester választásunkon megközelítőleg 54%, alig több mint a szavazásra jogosultak fele járult az urnákhoz.

Az okok számosak, mint ahogy a szükségek is. Egy-két okot kiemelnék itt a bevezetésben. Nem megyünk el szavazni, nem veszünk részt a közös rendezvényeken (az elvárhatónak vélt mértékben), mert nem érezzük (eléggé) a magunkénak a falut, az országot. Mert lényegében nélkülünk döntenek a közös ügyeinkről, vagy egyenesen rólunk. Ha értünk is történik valami, abban mi csak nézők vagyunk, mint ahogy nézhetjük a képviselő testületi üléseket, vagy a parlamenti közvetítéseket. Ennek egyik fő oka az Európában már vagy 600 éve idejét múlt (idejét múló) társadalomirányítási berendezkedés, a Képviseleti Demokrácia. Az elmúlt 603 év alatt (A törzsi, rendi gyűlések, stb., képviseleti demokráciái sokkal régebbiek.) fokozatosan a Részvételi Demokráciának kellett volna dominánssá válnia, ehelyett visszamaradtunk, vagy visszaestünk a monarchiába, illetve annak sötét változatába, a diktatúrába.

Nem érezzük eléggé magunkénak a falut, az országot, mert kevéssé találunk olyan ideát, amiért érdemes lenne közösen tenni. A ’kommersz ideáknak’ a szükségességük mellett is (vagy azok ellenére) kicsi a mozgósító, inspiráló erejük. Az új ideák-régi módszerek, mint a részleges (élelmiszer) önellátás szükségesek, de csak a 0-1 szintet jelentik. Itt és most mégiscsak új időket élünk és ehhez (nem csak) valószínűleg új dalok kellenének. Olyan új dalok, amelyekben mindenkinek/sokaknak lehetőség adódik a saját szólam hozzátételére.

Kevesen vagyunk a közös programokon, de mennyire közös az a program, ahol csak néző vagyok. A nézésen, esetleg a szurkoláson közösködök? Az egyik jászberényi néptánc táborban valamelyik táncoktató nagyon kikelt az ellen, hogy a zenekar fent játszik az emelvényen-színpadon, míg a nép lent táncol, míg jobb helyen, mondjuk a Balkánon, egységet alkotnak a zenélők és a táncolók. Na, a következő nap lent is volt a zenekar a parketten.

Nem érezzük (eléggé) magunkénak a falut, az országot, mert saját, egyéni képességeink kibontakoztatását akadályoztatva látjuk-érezzük, és ez ugyanígy, vagy még inkább igaz lehet a gyerekeinkre. A dolgozó felnőttek hány százaléka dolgozik elsősorban a pénzért, és hány százalék az, akinek a hobbija a munkája? Mondhatni persze, hogy ez utóbbi csak némely különleges embernél okoz problémát, de ki ne lenne különleges (A többiek milyen sokan vannak, én meg itt egyedül.)?

Közös-Ég a falu, az ország, vagy Európa, vagy csak Köz-Igáztatási egység? A Közös-Ég itt olyan ideákat jelent(ene), amely ideákat az emberek egy kisebb-nagyobb csoportja a magáévá tenne, és megvalósítana. A megvalósítás pedig visszahatna az egészre. A világirányítás is részben így működik. (Természetesen ilyen idea lenne a Kereszténység is. A megvalósult Kereszténységről egy-két másik írás fog szólni.) Ilyen szempontból a nagy kérdés az, hogy van-e, vannak-e ilyen ideák? A Falustratégia – JÖVŐKÉP (szerintem) ilyen.

 

A Stratégia és a JÖVŐKÉP meghatározása.

Stratégiát általában hosszabb, távlatibb, nagyobb cél elérésére szoktak alkotni. Ennek a nagyobb cél elérésének a vázlata-terve a Stratégia.

A kapcsolódó fogalom a Taktika,, ami az egyes részletek elérésének-megvalósításának a terve-módja.

Stratégiát azért alkotunk, mert van egy távlatosabb célunk, aminek a megvalósulása a jövőben van, és hogy minél inkább meg is valósuljon ez a cél, ennek a célnak képszerűnek is kell lennie. Ez a JÖVŐKÉP. (A képszerűség szükségessége, egy ilyen felvezető írásba nem nagyon fér bele.)

 

Léteznek-e, működtetnek-e Stratégiákat, JÖVŐKÉPEKET?

Na de, kell-e egyáltalán JÖVŐKÉP? Nem elég, ha minden megy a maga útján, faluszinten, ország-szinten, világszinten?

Léteznek-e JÖVŐKÉPEK? Ha igen, akkor kik készítik, és milyen célból? Milyenek ezek a JÖVŐKÉPEK? Milyen sorsot szánnak benne Szabó Piroskának, Kovács Ferinek, vagy Lakatos Ronaldónak?

Ha vannak JÖVŐKÉPEK, akkor hány évre szólnak? Lehet-e róluk tudni?

Alkothatunk-e mi is ilyen JÖVŐKÉPET egyéni, családi, falu-, ország--szinten, vagy úgyis mindent a Kormány, az EU, Amerika, a Háttérhatalom dönt el?

Ha a JÖVŐKÉP szóval/kifejezéssel ritkán is találkozunk, a stratégia, vagy a tervezés szavakat gyakran hallhatjuk a TV-ben, rádióban, vagy olvashatjuk az újságokban. Pl.: energiastratégia, vállalati stratégia, karriertervezés, családtervezés, stb. Az USA-ban a 7-9 éves gyerekeknek már karrier óráik-napjaik vannak az általános iskolában. Ott a szülők már a gyermek születésekor elkezdenek megtakarítani a gyerekük egyetemi tandíjára. Ismertek az olyan fogalmak, -kifejezések is, mint az alkalmazotti karrier, karriertervezés, karrier tanácsadás, marketing terv, marketing stratégia, éves szabadságolási terv, stb.

Aki csak máról holnapra él, vagy a hó végére már elfogy a fizetése, az nehezen alkot terveket, a saját vagy a családja jövőjére vonatkozóan (pedig neki lenne rá a legnagyobb szüksége.). Akinek már van félretehető pénze, az már gyakran keresi a minél jobb befektetési-megtakarítási lehetőségeket. A rendes egyéni vállalkozóknak van havi, éves bevételi és fejlesztési terve. A kis és középvállalkozások már 3-5 éves terveket készítenek. A nagy vállalatok 5-25 éves terveket készítenek. És ismeretesek 100 éves tervek is. Lehetnek még hosszabb tervek is, de már a 100 éves tervek felfogásához is komoly, mély ismeretek kellenek.

Egy 6000 fős cég (Kartal), már határozottan nagyvállalatnak számít. Itt már egy 100 éves terv sem tűnik túl hosszúnak.

 

Faluszinten tudunk-e ilyen tervről, -tervekről? Éppenséggel tudhatunk, csak más néven futott. Általános iskolásoknak lett kiírva a Filctoll Pályadíj keretében, és „Ha én lennék a Polgármester” cím alatt születtek elgondolások -írások a legérintettebbektől 2009-ben.

Készítettek, működtetnek-e ilyeneket Magyarországon? Van-e ennek irodalma, módszertana, kézikönyve? Készítettek, működtetnek, van, nem egy, nem egy fajta.

Természetesen minden településnek van valamiféle fejlesztési terve, elképzelése, amit általában az önkormányzat fogalmaz meg, és szakértők készítenek el, de ezek nagy része nem igazán lép túl a közművesítésen és a környezetszépítésen, a felmerülő rövidtávú problémák orvoslásán. Ide tartozik, hogy az Önkormányzatnak alapvetően az üzemeltetés-fenntartás a feladata, nem a JÖVŐKÉP készítés. Nem is lenne jó, ha az esetleges, ad hoc, pártos, szűk körű Képviselő testület a Hivatal apparátusára támaszkodva alkotna a nagy többségnek JÖVŐKÉPET.

 

Miért is kell/kellene nekünk JÖVŐKÉPET készítenünk, s hozzá stratégiát?

Röviden szólva azért, mert ha mi nem készítünk magunknak, akkor mások alkotnak nekünk, és bizony ellenünk JÖVŐKÉPEKET, és ezeket nagy elánnal végrehajtják, végrehajtatják. Nem kis részben velünk teremtetik meg ez ellenünkre létrehozandó JÖVŐKÉPEKET.

Hosszabban szólva: Ha az egyszeri ember elkezd tájékozódni, gondolkodni, akkor az derül ki, hogy jövőképek készültek, készülnek. (Szándékosan nem említek itt ismert, vagy közismert példákat.) Száz év(ek)re, ezer év(ek)re,alkotnak stratégiákat, amelyek megvalósításáért keményen munkálkodnak is . Csak az USA-ban, a Nyugati Birodalom központjában 100 ezer számra vannak emberek, intézeti alkalmazottak, akik főállásban foglalkoznak jövőtervezéssel. Ezekben, a tervekben nincs benne az egyes ember végtelen tisztelete, sőt semmilyen tisztelete sincs benne. Magyarországnyi népességek is csak gond nélkül levehető (elpusztítható) gyalogok a tervekben. Itt példaként meg lehet említeni a ’fiktív’ Lugano tervet. A tervek végrehajtása során irtják is az emberiséget közvetlenül, vagy közvetve, keményebb és/vagy puhább eszközökkel. A békésebb, nyugodtabb, demokratikusabb időszakokban (mint a jelenlegi is), pedig vagy a fizikai, gazdasági létbiztonságunkat, egészségünket támadják (privatizációk, devizahitelek, mindenféle környezetszennyezések, adalékanyagok, stb., …) és ezzel egyúttal a fizikaira is irányítják, -korlátozzák a figyelmünket, gondolkodásunkat, vágyainkat. Ha a fizikai-gazdasági egzisztenciánk rendben van, akkor folyamatosan a fizikaihoz kötődő ingerekkel, -vágykeltésekkel árasztanak el, hogy a figyelmünket, -gondolkodásunkat megint csak a legalsó szint kösse le. Ha keveseknek sikerül túlemelkedni a legalsó szinten, akkor mindenféle virtuális világokba csábítják, -csapdázzák be az embert (nem csak az internet, média ilyen, hanem a jelenlegi tudományok is). Az előzőeken túlemelkedve, vagy sem, jönnek az újabb csapdák egyrészt az összeesküvés- leleplezősdik, másrészt a New Age és a kinyilatkoztatott vallások gyülekezetei a maguk megvilágosultjaival, prófétáival és felkentjeivel. Természetesen azért vannak számosan, akik megtalálják a közepet a lehúzó élvezetek-hatalom és az elszakítani igyekvő visszfények között, de ez nehéz a sok jól kidolgozott ’műfű’ (astroturf)* akció között.

 

Mi szükséges egy JÖVŐKÉP megalkotásához?

 

Valóságismeret

Vágy a jóra-jobbra, változásra

Tervezésre, képalkotásra képes emberek

Alkalmas-megfelelő emberek a végrehajtáshoz, megvalósításhoz, kivitelezéshez.

 

 

A Valóságismeret

A Valóságismeret Ember- és Világismeretet is jelent egyben, csak hát van ezzel egy kis gond:, a megismerési idő.

 Egy orvostudományi stúdium 6 év (plusz a szakorvosi 3 év), pedig a hétszintű betegségproblémának csak az első (utolsó), legalsó szintjével foglakoznak. Egy biológus diploma is öt év, pedig nem is ismerik az életet. Egy pszichológus diploma is öt év, egy fizikusi diploma is öt év. Egy vegyész, vagy földrajztudós diploma, vagy történész, vagy nyelvész, vagy rakétamérnök, valamint a filozófusi diploma is öt év tanintézeti tanulást igényel egy jó eszű fiatalembertől az érettségi után. Magyarán egy ilyen rövidke írásba legfeljebb a Smaragd Táblát (vagy annak az első lapját) lehetne beidézni.

Ugyanakkor választhatunk a feladat, a JÖVŐKÉP szempontjából alkalmasabb nézőpontokat is.

Milyen az Ember?

Az ember embernek farkasa (Csak a farkasok meg ne sértődjenek! Lásd például a ’Ne féljünk a farkastól’ című könyvet!), önző, istentelen lény. Érdekes, hogy a rendes kutatások szerint ez csak az evolúciót (most) vivő nyugati civilizációra igaz valamelyest.

Ide tartozó komoly probléma lehet a rosszindulatokon, önzésen, stb., túl, hogy az észnek negatív az árfolyama. Másképpen fogalmazva, mindenki a legokosabb, és még fizetne, -fizet is azért, hogy, oszthassa az észt. Erre remek példa ez az írás és én. Munkát fektetek be, és más tevékenységektől veszek el időt, csak hogy oszthassam az észt.

Komolyabbra fordítva a szót. Mik az ember szükségletei, mik az igényei, mik a vágyai, milyen a valóság ismerete. Honnan jönnek ezek? Mi tartozik valóban az emberhez és mi az, ami előre viszi, mi az, ami lehúzza, elemberteleníti? Kik a segítői, kik az ellenségei? Miért élünk, mi az élet értelme (Ifjak és nyugdíjasok alapkérdése.)? Egy JÖVŐKÉP megalkotásához ilyeneket illene/kell tudni. Ezekre a kérdésekre a válaszokat jól ismerik azok (is), akik nem velünk vannak, és úgy tűnik, hogy az ismereteik miatt is ők vannak erőben. Na de ez már a Világismerethez tartozna. Vegyük pozitívabbra a témát!

Vannak-e az embernek olyan lehetőségei, erői, kapcsolatai, potenciális ismeretei, amelyek segítségével, ismeretével, alkalmazásával kiemelkedhetne a bajaiból, és nemes küzdelmeket vívhatna, ahelyett, hogy emberhez méltatlan munkával töltene napi 8-12 órát, meg félne is ,még /benne napi pár órát? . Ha már az előző kérdést feltettem, akkor a válasz nyilvánvalóan igen, van ilyen lehetőség, és egy ilyen nemes küzdelem a JÖVŐKÉP megalkotása, megvalósítása is.

Milyen a Világ?

Milyen a saját kül- és belvilágunk? Milyen a családunk világa? Milyen a falunk, országunk-földünk? Milyen folyamatok zajlanak a szűkebb, tágabb környezetünkben, amik közvetlenül, vagy közvetve hatnak, vagy hatni fognak ránk? Ki vagyunk-e szolgáltatva ezeknek a folyamatoknak, szándékoknak, vagy van rájuk hatásunk? Esetleg mi is nagy folyamatalakítók, keletkeztetők lehetünk?

Mivel a falu, mint egység (még ha nem is zárt) JÖVŐKÉPÉRŐL van szó, tudjuk-e milyen a falu? Nyilván majd minden legalább középkorú felnőttnek lennének erre sommás megállapításai, de ezeknek nagy valószínűséggel nem sok közük lenne a JÖVŐKÉPHEZ. Szóval, milyen a falu? Én nem tudom, feltételezhetően más se.

Na, de mi is az, amit tudni kellene? Az alapvető statisztikai adatokat, a földrajzi adatok nagy részét, az Önkormányzat pénzügyi helyzetét tudhatjuk, vagy vannak, akik tudják.

Az alapkérdés tehát az, hogy mi van az egyes (többes) embereknél, emberekben, emberekkel? Milyen vágyai, készségei, tervei, tudása, eszközei, anyagai, kapcsolatai, kapcsolódásai, ötletei, találmányai, írásai, stb. vannak az egyes (többes) embereknek? Lehetnek ezek között olyanok is, amiről az adott egyén nem tud, de valamely kapcsolata tudja, esetleg majd csak ezután fog előkerülni. Na, ezeket, ilyesmiket kellene megtudni.

Az előbbieknek a felmérésére (bár nem ennyire tágan értve) van egy szakkifejezés is, az Erőforrás felmérés. A múltkor olvastam egy cikket Komlóskáról. Sárospatak mellet van valahol. A lélekszáma szűk 300. Már jó régen nem ítélte egyetlen kormány sem fejlesztésre méltónak. A mobiltelefonok sem használhatók távközlésre a településen, mert nincs térerő.. A cikket író újságíró interjút is készített a polgármesterrel. A cikkből az derült ki, hogy a falu elsődleges és legfőbb erőforrása    a polgármester. A falu teljesítményétől nyugodtan dobhatnánk egy (vagy több) hátast.

A faluról-országról szólva azt is tudni kell, hogy természeti adottságok önmagukban nem képeznek gazdasági, közgazdasági értéket, csak akkor, ha az ember kezd velük valamit. Pl. egy darab föld, önmagában nem tesz semmit, csak akkor, ha kaszáljuk, legeltetjük, bevetjük, beültetjük, beépítjük, stb.

Ha JÖVŐKÉPET akarunk készíteni, akkor kell, hogy legyen egy jó, valós térképünk! A fizikai, lelki, szellemi világunkról kell térképünknek lennie, amely jelzi, hogy hol laknak a szirének, a küklopszok, az orkok és a trollok, illetve a tündérek, a sellők, a szilfek és a manók. A térképen szerepelnie kell a domináns szélirányoknak, a tengeráramlatoknak, a homokcsapdáknak, a szakadékoknak, a hidaknak, a boszorkánytanyáknak, az ellenséges és a barátságos váraknak-hadaknak, a forrásoknak, az élelemhelyeknek, stb. Másképpen szólva.

Vannak-e sötét erők és fényes erők (Anasztázia terminológia), vagy pontosabban, vannak-e fényes erők, visszfényes erők és sötét erők? Itt szándékosan kerültem el a vallási, vagy a szellemtudományos fogalom használatáot. A sötét erőkről sokan , megalapozottan sokat tudnának beszélni. Ide tartozik a hatalom, az erőszak, az ’összesküvések’, a mások kizsákmányolása, az érzéki élvezetek, a csak a test, csak az anyag, stb. A visszfényes erők beazonosítása már sokkal nehezebb, mivel, ha csak visszfényes is, de akkor is fényes, és így könnyen abba a csapdába esik az ember, hogy fényes erőknek hiszi őket. Ide tartoznak az illúziók, a droghasználat, a békeharc, a vallásháború, a pokolhoz vezető út jószándék kövei, a terror ellenes háború, a csodapirulák, a menő cuccok menősége, a búcsúcédulák, a szekták, stb. Ezek után a fényes erők jellemzése már könnyebben mehet. Ide tartozik a megismerés, a megismerésből cselekvés, a szeretet, a valódi művészet, a religio, stb.

Vágy-vágyak a jóra-jobbra, változásra.

Nem tudom,  milyen jobbfajta vágyak vannak a Faluban, hány ember érintett ezekben tudatosult-megfogalmazott szinten, mennyi ember érintett nem tudatos szinten, és mennyi lenne érintett a megvalósulás során/után. Ezért inkább csak kérdezek, példaadásként is.

Vannak-e vágyak sokkal jobban működő közösségi terekre? Pl. irodalmi kávéház, szabad szellemi kör, goethei beszélgető klub, jobb társasági szalon, stb., mondjuk heti 1-2 délutáni-esti működéssel. Hallomásom szerint volt egyszer egy társasági szalon, de az is megszűnt. Vajh miért?

Vannak-e vágyak helyi minőségi munkahelyekre (értelmes, nem operátori munkára, legalább használati tulajdon részre a vállalkozásban, részvételre az irányításban, stb.?

Vannak-e olyanok, akik szeretnének elindítani ilyen vállalkozásokat, mert van hozzá valamilyük (de nem a teljesség)? Pl. ötlet, termék, pénz, cselekvőkészség, kapcsolati tőke, szervezőkészség, piacismeret, stb.?

Vannak-e olyanok, akik elsősorban helyi, kezdő vállalkozásokba szeretnének befektetni (és nem a távol-keleti részvényekbe)?

Lenne-e igény egy kertbarát körre?

Vannak-e olyanok, akik szívesen részt vennének egy kiterjesztettebb falu múlt (jelen) kutatásban? Olyanban, ami innen nézve sokaknak nagyon érdekes lehetne.

Van-e igény egy sokkal egyedibb, különlegesebb, nagyszerűbb Kartali identitásra, kialakítására, mint ami jelenleg van?

Van-e igénye a nyugdíjasok egy részének megtudni, hogy mi lenne a nyugdíjas évek értelme-feladata?

Van-e igény a részvételi demokráciára (individuális anarchiára)? Ehhez sokkal élettelibb közélet is kell. Ehhez kapcsolódva:
van-e igény egy magisztrátusra, bölcsek tanácsára, stb.?

Van-e megfelelő mértékű vágy a várossá válásra? Nem lenne különösebben nehéz elérni.

Stb., stb., stb.

Tervezésre, képalkotásra, történetalkotásra képes emberek.

A tervezés, kép, illetve történetalkotás készség is, adottság is, képesség is, szakma is. Itt és most elsősorban gondolkodásban erős emberekre van szükség. Egy pozitív történet, film részletes megalkotása sokkal nehezebb, mint egy negatívé, mert a negatív történet megalkotása megy, mondhatni magától is, csak győzze megállítani az ember a sötét képeket, gondolatokat (Ember és Világismeret).

Alkalmas-megfelelő emberek a végrehajtáshoz, megvalósításhoz, kivitelezéshez.

Itt is pozitív, önálló emberekre van szükség, de ez esetben inkább tevő-vevő, intézkedő akarati emberekre, akik végre is hajtják a terveket. Az erős gondolkodás rendesen emészti az életerőket, emiatt a kellő cselekvésekre sokszor már nem jut elegendő erő.

 

 

Mi a teendő, mi a tevékenységek sorrendje?

Kellenek jóravaló, pozitív, együttműködő emberek.

Nemrég olvastam, hogy a Reformkor 5000 ember ügye volt. Ha az akkori lakosságunkat 15 milliónak vesszük, akkor 3000 főből egynek az ügye volt. Ez a jelenlegi lakosságszámunknál 2 főt jelentene. 1867 óta nagyon megváltozott a vVilág. A falusi életforma szinte megszűnt. A mostani diplomások száma többszöröse az akkori érettségizettekének. A Kommunikáció mondhatni alapjaiban is változott (pl. sokaknak több ismerősük van a lakóhelyükön kívül, mint belül), a Föld különböző helyein lévő emberek másodperceken belül összekapcsolódhatnak (akár telefonon is lehet videó konferenciát lebonyolítani), stb. Az így megváltozott világ azt is jelenti, hogy Kartal esetén nem 2 fő ügye kell, legyen egy ilyen Falu Stratégia- JÖVŐKÉP, hanem mondjuk helyből 5-20-150 főé. 5 fővel már neki lehet indulni, 20 fővel már jól ellehet kezdeni, 150 fővel pedig már hamar csodákat lehet tenni. Ahhoz, hogy az embereket összehozhassuk, kell egy-két program (Falu Stratégia, JÖVŐKÉP), még ha kezdetleges szinten is. Ezeket a programokat nyilvánosságra kell hozni, alkalmasint az interneten. Kell hozzá egy honlap és egy FB oldal.

A honlapon és az FB oldalon ’meg kell tölteni élettel’ ezen elképzeléseket (megvitatni, vita=élet), és ki kell derüljön, hogy összejön-e a szükséges minimális létszám!

Egyidejűleg, hozzákapcsolódva el kell indítani az erőforrás felmérést, ami aktivitásra is serkent,  és valamelyest közösségi teret is teremt.

A felbuzdulások, vitatkozások alatt személyes találkozók az első bekapcsolódókkal, bevonásuk a munkába, majd csoportos találkozók, megbeszélések a kicsit később bekapcsolódókkal. A csoportos találkozókon (is) igényfelmérés az oktatási szükségletekre, hogy milyen előadásokat, képzéseket, mintaadásokat kell tartani, hogy a JÖVŐKÉP 2-e, 3-as változatának megalkotásában már sokkal többen vegyenek részt (Ember és Világismeret). Negyedéves, féléves, egyéves, 2-3 éves dinamikus (változtatható) tervek készítése.

2-3 év közös munkálkodás után egy 5-25-33, illetve egy 100 éves terv készítése.

A rövidtávú tervek készítése közben a megvalósítások (vállalkozások, változtatások, programok, csoportok, szervezetek felállítása, stb.) elindítása.

 

 

Egy sokban változtatható minta az Erőforrás Felmérés Kérdőívre!

 

Mivel tudna részt venni?
Mi ezekből az, amit első körben nyilvánosságra hozna, estleges utalással a többire?

Mire van igénye/szüksége?

Név, elérhetőség

pl. anyaggal, pénzzel, szakismerettel, helyismerettel, kapcsolati tőkével, vállalkozással, ötletekkel, ideákkal, termékekkel, cselekvőkészséggel, támogató és nagyfokú pozitivitással, munkával, szakmunkával, szervező és meggyőző készséggel, ember-ismerettel, világismerettel, erővel, szeretettel, stb. stb.

Pl.: társakra, munkaerőre, ötletekre, szakismeretre, tanácsadásra, tőkére, stb., stb.

 

?

 

 

 

 

 

 

Nézzünk egy ’vadul’ (de csak részlegesen) kitöltött kérdőívet, nehogy a szerénység, szemérem legyen a visszafogó erő!

A konkrét kitöltés a saját példám. Másokét csak nem írhatom most ide.

 

Mivel tudna részt venni?
Mi ezekből az, amit első körben nyilvánosságra hozna, estleges utalással a többire?

Mire van igénye/szüksége?

Név, elérhetőség

- Felhalmozódott több ötlet, termék, illetve szolgáltatás terv, találmány.

- Falu identitásképző-ideák.
- Gondolkozási, kreativitási képesség.
- Kapcsolati tőke a SzIE-n.
- Egy kreativitásnövelő, feltalálói tanfolyami anyag.

- Némi tudományos ismeret.

Értelmes, pozitív lelkületű együttműködőket A Kartali Ténykutató Tudományos Intézetbe

Első körben 1-6 főre lenne szükségem speciális ténykutatásokhoz, amelyből hamar kinőhetne egy vállalkozás. Szakismeret nem szükséges, de előny. A pozitivitást ellenőrzöm/mérem.

Bencsik Tibor

tbencsik4@gmail.com

 

Egy kis kiegészítés.

Bármilyen szellemi ügynél, így a Falu Stratégiánál, JÖVŐKÉPNÉL is, a különböző szempontok nem csak hasznosak, hanem szükségesek is. Tázló László írása és ezen írás különbözőség így egymásnak nem ellentmondó, hanem egymást kiegészítő (még több szempont lehetséges, illetve van).

A falu fejlesztés egy irányának a Falu Vállalatnak van egy jól kidolgozott kézikönyve. Mondhatnánk, hogy ez az elképzelés ott indul, ahol a kézikönyv abbamarad, de ez így nem lenne igaz, mert inkább 1-2-3 szinttel magasabbról indít, másrészt más az alapkoncepció is, de a részletes különbözőségekbe nem mennék bele. Azt, hogy egy adott idő alatt hova juthatunk el, erősen befolyásolja az is, hogy honnan indulunk. Pl.: Diákkoromban sokat játszottam a 3D-s Tetrisszel. Ennek 10 szintje volt. Amikor az első szintről indultam, akkor valahol az 5-7 szintnél vesztettem, ellenben, ha az 5-ös, vagy 6-os szintről indultam, akkor gyakran elértem a 10-es szintet. Verseg, vagy Kálló estében valószínűleg alacsonyabb fokozatból és lassabban indulhatnánk el, míg mondjuk Gödöllő esetében magasabb fokozatból, de szintén lassabban indulhatnánk el,  mint Kartalon.

 

*Az astroturf (műfű)-ről egy nagyon jó TED-es videó https://www.youtube.com/watch?v=Ad9hV4wWqMg&app=desktop

Aki a médiát figyeli, az elég sok ilyen műfüves akciót vehet észre, de a játékfilmekben is szerepeltetik már.

 

 

Valahol abba kell hagyni ezt az írást. Legyen itt!

 

Kartal, 2016. október 27.

Bencsik Tibor

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.